Táplálkozás a bélflóra védelmében: étrendünk az antibiotikumok káros mellékhatásaitól is védhet?

Diavitas Életmód Program logó
2019 október 04. Diavitas Magazin

 

Ismert tény, hogy az antibiotikumos kezelések számos ártalmas baktérium ellen szolgálnak védelmül, így segítve egészségünk helyreállítását bizonyos megbetegedésekben. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ezen terápiák során a bélflóránk hasznos tagjai is járulékos károsodást szenvednek. Egy-egy agresszívebb kúra után a mikrobiom kiegyensúlyozatlanságának talaján megnőhet az esélye más potenciálisan káros fajok megtelepedésének, mely újabb antiobiotikumos terápiákat jelenthet.

bacteria

Ma már tudjuk, hogy az antibiotikumos kezelések mellett az étrendünknek is nagy hatása van a bélflóránk összetételére. Az, hogy ez a két tényező egymással milyen összefüggésben áll, azonban még egy alig kutatott terület.
Egy friss tanulmányban, mely a Cell Metabolism-ban került publikálásra, többek közt erre is keresték a kutatók választ. Az egereken végzett vizsgálat során kiderült, hogy az étrend enyhítheti, de súlyosbíthatja is az antibiotikumok hatását a mikrobiomra.

A kutatást vezető Peter Belenky, a Brown University molekuláris mikrobiológiai és immunológiai docense elmondta: céljuk olyan új lehetőségek feltárása, amelyek megvédhetik a bélflórát, megelőzve így az antibiotikumkúrák legsúlyosabb mellékhatásait.
Belenky hozzátette azt is, hogy a mikrobiom egy olyan ökoszisztéma a szervezetünkön belül, mely trilliónyi baktréiumával velünk együtt fejlődve részt vesz az étrendi rostok lebontásában, valamint az általános bélrendszeri egészség fenntartásában is kulcsszerepet játszik. Hasznos tagjai ki tudják szorítani a káros baktériumokat, valamint a bélfalsejtek erősítésével biztosítják a megfelelő barrier védelmet.

Vizsgálatuk során több antibiotikum hatását vizsgálták a mikrobiális anyagcserére általánosan, illetve fajszinten is. Megfigyelték továbbá, hogy mindez hogyan befolyásolja az antibiotikum érzékenységet. A legszembetűnőbb eredményeket az amoxicillin-nel való kezelés során kapták. Általánosságban elmondható, hogy a kezelés hatására a bélflóra összetettsége csökkent, valamint a fennmaradó fajok génexpressziója megváltozott. A növekedésük csökkent, és főleg azok a gének aktiválódtak, melyek a stressz rezisztenciában játszanak szerepet.
Egy konkrét baktérium, a Bacteroides thetaiotaomicron, azonban kifejezetten jól reagált az amoxicillin-re. Ez a mikroba egy potenciálisan hasznos tagja bélflóránknak, mely az általa előállított mintegy 11 enzimmel és számos receptorral fontos szerepet tölt be a szénhidrátok, különösen a poliszacharidok emésztésében. A vizsgálat során kiderült, hogy a kezelés hatására ezen bontóenzimek expressziója megnőtt, mely valamilyen módon védelmül szolgált az amoxicillinnel szemben. In vitro leírták, hogy a rost szupplemenció védőhatásával ellentétben, glükóz hozzáadása esetén, a baktérium sérülékenyebbé vált az antibiotikummal szemben.

Ebből kiindulva a kutatók arra jutottak, hogy a gazdaszervezet étrendjének fontos szerepe van abban, hogy miként reagál a mikrobiom az antibiotikumos kezelésekre. Az egerek standard rágcsálótápját (mely természetes módon gazdag rostokban és szegény egyszerű szénhidrátokban) glükózzal kiegészítve mind a kontroll, mind az antibiotikummal kezel csoportban megfigyelték az áltanos hátrányos hatást, miszerint a baktériumok teljessége csökkent.

Ezen felül, bár az amoxicillin szignifikáns növekedést váltott ki a Bacteroides thetaiotaomicron-ra normál táplálkozás során, nem figyeltek meg ezt a jelentős növekedést a glükózzal kiegészített étrend esetén.
A kutatók felhívják a figyelmet tanulmányuk korlátaira is. Mivel a vizsgálatot alapvetően rágcsálókon végezték, további eredmények szükségesek ahhoz, hogy az emberek esetében is értelmezhessük őket. Mivel egyértelművé vált, hogy a gzadaszervezet étrendje nagy szerepet tölt be a mikrobiom változásaiban, a továbbiakban fontos lesz felmérni, hogy pontosan milyen nutriensek és hogyan hatnak az antibiotikumkezelésekre való fogékonyságban.

Forrás: Sciencedaily.com