Szoptatás kontra tápszerlobbi

Diavitas Életmód Program logó
2018 július 12. Diavitas Magazin

Anyák szoptatásra való ösztönzése volt a témája a WHO tavaszi konferenciájának Genfben, ahol több százan képviseltették magukat az ENSZ tagállamaiból.

Kutatások régóta igazolják, hogy a gyermekek számára az anyatej a legegészségesebb táplálékforrás, és éppen ezért világviszonylatban is arra kell törekedni, hogy minél több anya szoptassa gyermekét, és korlátozzák az anyatejpótló- és tápszergyártó cégek pontatlan és félrevezető marketingjét.

A The New York Times tájékoztatása szerint a tápszer-lobbi ugyanakkor megakadalyozta olyan tartalmú nyilatkozat elfogadását, ami hathatós figyelemfelkeltés lett volna a szoptatás jelentőségének hangsúlyozására a tápszer használattal szemben, amire ugyanakkor rengeteg tudomanyos adat van.

Elisabeth Sterken, a Kanadai Csecsemő Táplálkozási Akciók Szervezetének  igazgatója elmondta, hogy négy évtizedes kutatás támasztja alá az anyatej létfontosságát.

„A szoptatás egészségesebbé, intelligensebbé és kiegyensúlyozottabbá teszi a világot” állítja egy 2016-os The Lancet tanulmány, mely rámutat, hogy évente több mint 800 000 gyermek és 20 000 anya halála kerülhető el a szoptatással, ami mellesleg 300 millió dollár megtakarítást jelent. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben többször is bebizonyították a szoptatás jelentőségét és fontosságát, valamint annak gazdasági vonatkozásait, a globális fellépés elmarad.

szoptatás

A szoptatás kultúrája sem mindenhol azonos, mértéke is változó. A Nyugati világban a csecsemőknek már csak 20%-a szopik egy évig, az Egyesült Királyságban pedig már csak 1%,  állítja a The Lancet.

A szoptatás ismert jótékony hatásai mellett új kutatások igazolták, hogy döntő szerepet játszik a csecsemő bélflórájának kialakításában, illetve immunrendszerének kifejlődésében. Az elégtelen bélflóra önmagában is kockázatot jelent, melynek nyomán megjelenhet a magasvérnyomás, az autoimmun betegségek, a cukorbetegség, vagy más anyagcserezavarokkal összefüggő betegségek.

A tipikusan 50 felett jelentkező betegségek kialakulásának kockázata így nemcsak a bélflóra károsodásával mutat összefüggést, hanem azzal is, hogy az egészséges bélflóra esetleg   már ki sem tud alakulni. Ennek objektív vizsgálatát szolgálja a ma már hazánkban is elérhető székletgenomikai teszt, amely alapján teljes képet kaphatunk a bélflóránk mikrobiális összetételéről, lehetőséget adva a korrekcióra.

The New York Times

2018 juli.08.

The Lancet

2016 jan.30.