Mire képes két hét feldolgozott ételekből álló étrend?

Diavitas Életmód Program logó
2019 december 10. Diavitas Magazin

A feldolgozott termékek leginkább olcsó, iparilag előállított magas energiatartalmú ételek, amelyek adalékanyagok hozzáadásával készülnek és számos feldolgozási folyamaton keresztül mennek. Ezeknek a gyártmányoknak a kiváltása több nehézségbe ütközhet, mivel sok helyen hozzáférhető, hosszan eltartható, a mikrobiológiai szennyeződésektől relatív védett, könnyen elkészíthető (fogyasztásra azonnal, vagy felmelegítés után alkalmas), teltségérzetet gyorsan kiváltó készítményekről van szó. Viszont egészségre káros termékekről beszélünk, melyeknek magas a kalória, só, cukor és zsírtartalmuk. A rosszminőségű, feldolgozott ételek gyakori fogyasztását  rossz egészségi állapottal és megnövekedett mortalitással köti össze több tanulmány. Az eddigi tapasztalatok alapján a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása esetén nagyobb a túlevés kockázata is.

feldolgozott élelmiszerek

A Cell Metabolism-ban májusban megjelent kutatásban 20 felnőttet vizsgáltak, 14 napon keresztül fogyasztottak magas feldolgozottságú alapanyagokból készült ételeket (ultraprocessed food), vagy feldolgozatlan/ minimális feldolgozottságú ételeket, majd a következő hét hétre a másik étrendet folytatták. A betegek átlagéletkora 31.2 év, átlag testtömeg indexe (BMI) 27 volt. A két étrend úgy volt összeállítva, hogy kalória mennyiségben, energiasűrűségben, makronutriensekben, cukortartalomban, nátriumtartalomban és rosttartalmában megegyezzen. Az alanyok napi háromszor étkezhettek,  egyórás időtartam alatt annyit fogyaszthattak, amennyit kívántak. Emellett egész nap elérhető nassolnivaló állt rendelkezésükre. A feldolgozatlan termékekből készült étrend másfélszer annyiba került, mint a feldolgozott „menü” (heti 106 és 151 dollár Amerikában, egy nagy szupermarket áruházlánc helyi üzletében beszerzett alapanyagokkal számolva).

Az energiabevitel átlagosan 106 kcal-val volt magasabb a feldolgozott ételt fogyasztó csoportban, megnőtt a szénhidrátfogyasztás (280 kcal/nap) és a zsírbevitel (230 kcal/nap) aránya, viszont a fehérjefogyasztás nem volt szignifikánsan magasabb. A magasabb kalóriabevitel reggelinél és ebédnél mutatkozott, vacsoránál nem. A kutatásban résztvevők hasonlóan elégedettek voltak az étrenddel mindkét diéta során. A testsúlyváltozás szorosan összefüggött az energiabevitellel.  A kéthetes feldolgozott étrendet követő csoport átlagosan 0.9 kg-t hízott a vizsgálat során, illetve a feldolgozatlan termékeket fogyasztó csoport átlagosan 0.9 kg-t fogyott a két hét alatt.

Forrás: Cell Metabolism