Mentális zavarok és a bélflóra kapcsolata
A legujabb kutatások a depressziót, skizofréniát és más ideggyógyászati kórképeket összefüggésbe hozzák a bélflóra egészségével, de a pontos ok/okozati összefüggések még nem tisztázottak.
Egy nemrégiben végzett kutatás során skizofrén betegek egy fertőzés miatt kaptak speciális antibiotikum terápiát és legnagyobb meglepetésre a korábban ismert/kezelt psychotikus állapotukban nagyfokú javulás következett be. A tanulmány szerzői szerint az antibiotikum csökkentette a gyulladást az agyban. De Bruce Stevens, a floridai egyetem pszichológusa szerint az összefüggés a belekben található “rossz” baktériumok arányával lehet, mely a terápia hatására csökkent. Ha ez így van, akkor nem csak skizofréniában van szerepe a bélflórának, hanem más mentális jellegű problémák esetén is elképzelhető ez, mint, például a szorongás vagy a depresszió.
Egy 2019 februárjában megjelent tanulmány során egészséges és depressziós emberek bélflóráját hasonlították össze. Eredményként kiemelték, hogy a Coprococcus és Dialister baktériumok aránya jóval alacsonyabb depresszió esetén, annak ellenére is, hogy számításba vették az antidepresszáns gyógyszerek hatását a bélflórára. Ugyanebben a hónapban egy másik kutatócsoport jelentése alapján számos baktérium jelenléte (Veillonellaceae és Lachnospiraceae) nagyobb arányban volt megfigyelhető, és az arányuk növekedésével párhuzamosan a betegség is súlyosabb volt.
Jane Foster, a McMaster Egyetem neurológusa bízik a kutatások eredményességében, mivel ezekkel egy jól mérhető biomarkerhez jutnának a szakemberek, amely mind a terápiában, mind a betegség kimenetelében segítséget nyújt mint pl. daganatos betegségek esetén a szövetteni, vagy molekuláris diagnosztikai leletből ma ez már rendelkezésre áll, mentális zavarok esetén ugyanakkor hiányoznak az ilyen jellegű objektív markerek.
Kutatók még dolgoznak a pontos mechanizmus megértésén. A korábban említett klinikai vizsgálat során - amelyben antibiotikum terápiát alkalmaztak - 130 skizofrén beteg székletmintáját ültették át csíramentes egerekbe. Azt figyelték meg, hogy ezek az egerek sokkal hiperaktívabbak lettek, viszont nagyobb erőfeszítésbe került úszniuk. Vizsgálták továbbá az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitter) szintjét, amelyben szintén eltérés volt a kontroll csoporthoz képest. Ez alapján szintén lehet összefüggés a mikrobiom és az agyi tevékenységek között.
Egy másik tanulmányban más módszert alkalmaztak a probléma megközelítésére: nagy betegmintán vizsgálták egészséges és depressziós betegek bélflóráját: 1054 beteget 1070 kontroll mintához hasonlítva kiderült, hogy a Coprococcus és Dialister baktériumok aránya itt is csökkent. A felmérés eredményeként elmondható, hogy szoros az összefüggés mutatható ki a depresszió okozta életminőség-változás és a mikrobiom között.
Jane Foster szerint ugyanakkor nagy problémát okoz a mikrobiom vizsgálatára használt technológiák szabványosítása is. Ugyanakkor „ a mikrobiom befolyásolása nem egyszerű, mert egy egész ökoszisztémá foglal magába” - mondja Bruce Stevens, aki a mentális egészséget befolyásoló bélbaktériumok változásait kutatja. „Nem lehet egy baktériumot eltávolítani, anélkül, hogy ne távolítanál el sok más egyebet is, így a kezelése is nehezebb. Egyetlen faj kevés a teljes gyógyuláshoz. ”
Forrás:
https://www.the-scientist.com/news-opinion/gut-mic...