Kórházi fertőzések forrása is lehet a kóros bélflóra

Diavitas Életmód Program logó
2018 november 16. Diavitas Magazin

Az utóbbi időkben megnövekedett kórházi fertőzések és szeptikus szövődmények arra késztették az amerikai NIH kutatóit, hogy új aspektusból is megvizsgálják a „kórházakban szerzett” fertőzések forrását. 50 amerikai betegből legalább egy kap valamilyen súlyos fertőzést kórházi tartózkodása alatt. Az ilyen fertőzések évente több tízezer halálesetért felelősek, így az Egyesült Államokban a halálozási okok egyik vezetője.

Korábbi elképzelések szerint a hiba az orvosi rendszerekben és berendezésekben volt, a fertőzések pedig az egészségügyi dolgozóktól illetve más betegektől, valamint látogatóiktól eredtek (ami persze sokszor igaz is), viszont kutatásaik arra világítottak rá, hogy ezen “kórházban szerzett” fertőzések egy részét a beteg saját flórája is okozhatja.

fertőzés

Ami Bhatt és társai a Stanford Egyetemről, a betegek bélmikrobáit vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy egyes mikrobák esetenként bejuthatnak a véráramba és fertőzéseket idézhetnek elő, különösen legyengült immunrendszerű betegeknél. Vizsgálatukban 30, súlyos szeptikus állapotú csontvelő-átültetett beteget követtek: hetente székletminta és mikrobiom genetikai analízist végeztek.

A csontvelő-átültetett betegek az immunrendszer elnyomására gyógyszereket kapnak azért, hogy megakadályozzák a transzplantált donorsejtek kilökődését. Immunhiány esetén viszont a betegek fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve.

A kutatók összevetették a bélből származó mikróbák genetikai “ujjlenyomatát” a vérből származó mikrobákéval és arra a megállapításra jutottak, hogy a székletminták egyharmada pontosan ugyanazt a baktériumtörzset tartalmazta, amely “kórházi fertőzést” okozza.

Az eredmények azt sugallják, hogy a fertőzések jelentős része nem a környezetből vagy egy másik személytől származnak. Számos betegség a testen belüli mikrobiális egyensúlyhiány miatt alakul ki. Bhatt megjegyezte, hogy „gondos menedzsment nélkül testük a fertőző és antibiotikum-rezisztens baktériumok tenyésztelepévé válhat”.

A klinikai és a DNS-adatok megerősítették az Escherichia  coli és a Klebsiella pneumoniae antibiotikum rezisztens törzseinek gyomor- és bélrendszeri jelenlétét, illetve kóroki szerepüket a tüdőgyulladás és egyéb fertőzések kialakulásában.

A eredmények segíteni fognak a  célzottabb és hatékonyabb klinikai módszerek kidolgozásában a kórházban szerzett fertőzések megelőzésében és kezelésében.

 

National Institutes of Health

  1. 10. 23.