A depresszió nem csak az agyra hat, hanem a bélre is

Diavitas Életmód Program logó
2017 február 02. Diavitas Magazin

A kedvezőtlen mikrobióma és gyulladás elősegíti a depressziót: probiotikum
és antibiotikum terápiaként?

„A depresszió nem csak az agyra hat, hanem a bélre is”, véli
Prof. Dr. Thomas C. Baghai (Regensburgi Egyetem, a Német Pszichiátriai,
Pszichoterápiás és Ideggyógyászati Társaság kongresszusán, Berlinben).

Változatos kapcsolatok a test és a psziché között

Az, hogy a szomatikus betegségek hatással vannak a pszichére, nem új, és
nem meglepő. A krónikus fájdalom és félelem, a munkahelyi és párkapcsolati
aggodalom már elég ahhoz, hogy depresszióssá tegyen. Néhány terápia is
kiválthat depressziót – például a vírushepatitis kezelésében az interferon.
Léteznek neurobiológiai folyamatok, amelyek a testi megbetegedést és
depressziót összekapcsolják, a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese-tengely
hiperaktivitása vagy – itt jön a mikrobióma szerepe – egy tartós
szubklinikus gyulladás. Sok betegség, ami gyulladásos folyamattal jár, a
komorbid depresszió és szorongásos zavarok magas arányát mutatja. Az
irritábilis bél szindrómánál az arány 60%, és ez független attól, hogy
melyik tünetegyüttes uralkodik. „A test és lélek kapcsolata azonban nem
egyirányú utca, mindkét irányban találhatunk behatásokat”, hangsúlyozza
Baghai.

A mikrobióma viselkedését meg lehet változtatni

Mit tud ezzel tenni a mikrobióma? Már Hippokratész is tudta: „A bél a
búbánat atyja”. Állatokon végzett kutatások azt mutatják, hogy a viselkedés
befolyásolja a bélflóra összetételét. A fiatal leguánok például bélsárral
vagy földdel táplálkoznak, hogy a mikrobiómájukat az aktuális étrendhez
igazítsák.
Fordítva is igaz, tehát a mikrobióma is befolyásolja a viselkedést.
Egereknél megpróbálták a szorongásos viselkedést csökkenteni, úgy, hogy az
állatok a takarmánnyal probiotikus Lactobacillus rhamnosi-t kaptak. Az
egerek depresszióssá is válhatnak, ha depressziós emberek székletét
átültetik.
Emberi vizsgálatokat is végeztek, amik azt mutatják, hogy a bélben a
mikróbákat a központi idegrendszer homeosztázisa immunológiai, metabolikus
és neuronális úton szabályozza, áll egy aktuális felülvizsgálatban. A
különböző pszichiátriai betegségeknél a mikrobióma egyensúlyának hiányát
lehetett kimutatni.

Lehet probiotikumokkal támogatni az antidepresszív terápiát?

Vannak rá utalások, hogy a probiotikumok mérsékelhetik a betegség
átfutását. A székletátültetés is egy opció lehet. A mikrobióma a
transzplantáció után egy héttel alkalmazkodik a tulajdonoshoz, mondja Prof.
Dr. Undine Lang (Baseli Egyetem): „A székletátültetésnek diéta nélkül
hosszú távú hatása nincs.”
Talán elegendő, ha az étkezési szokásainkon változtatunk, de senki sem
tudja pontosan, hogy néz ki az étrend, ami elősegíthet egy antidepresszív
mikrobiómát.
A vegán és vegetáriánus koszt antidepresszív hatással van. Tanulmányok
szerint a mediterrán étkezés illetve a joghurt is jó hatással van. A másik
lehetőség az lenne, ha olyan probiotikumokat forgalmaznának, amik olyan
magas dózisúak, hogy a belekbe biztonságosan elérjenek, mondja Lang. Egy
30 napos kísérleti tanulmányban a lactibacillus helveticus és a
bifidobacterium longum csökkentette a szorongást és depressziót. A nagyobb
klinikai vizsgálatok még folyamatban vannak.

Antibiotikummal való bővítés próbája

Mit csinálnak az antibiotikumok ebben az összefüggésben? A tapasztalat azt
mutatja, hogy legalább néhány összetevő antidepresszív hatása kibontakozik.
Mellesleg fordítva is igaz: sok antidepresszánsnak van antibiotikus hatása,
mondja Baghai. Ez valójában a baktériumsejtek hatására vezethető vissza,
amik antidepresszáns és antidepresszáns közt különbséget tesznek.
Érdekes, hogy ezek csíraspecifikusnak tűnnek. Az escitalopramnak hatása van
a staphylococcus aureus-ra, a Pseudomonas aeruginosa-ra, a klebsiella-ra és
proteusra, a Paroxetinnek pedig a gramnegatív baktériumokra, a Haemophilus
influenzae-ra és Mycobacteria catarrhalisra.
Jelenleg készül egy Proof-of-concept tanulmány Prof. Dr. Isabella Heuser
(Berliner Charité) vezetése alatt, hogy a minocyclin alkalmas-e fokozni az
antidepresszív terápiát. A tetraciklin gyulladáscsökkentőként hat és
erősítheti a szelektív szerotonin- és szerotonin
noradrenalin-Reuptake-inhibitorok
(SSRI és SNRI) hatását, illetve a specifikus szerotonerg antidepresszánsét
(NaSSA).
160 olyan páciensnél építették be, akik antidepresszív terápiát kapnak, és
nem reagáltak rá jól. 6 héten keresztül miniocyclint vagy placebot kaptak.
Az elsődleges vizsgálati paraméter az antidepresszív hatás lesz. Emellett
figyelembe veszik a mintákat is, amik többek között a mikrobiómára való
hatását dokumentálják.
Forrás:http://deutsch.medscape.com