Csökkenthetik-e a bélmikrobák a rákkezelés hatékonyságát?

Diavitas Életmód Program logó
2018 augusztus 24. Diavitas Magazin

Köztudott, hogy a mekkora szerepe van a bélflórának az egészséges fizikai és szellemi állapot fenntartásában. De mi köze van a bélflóra sérülésnek a rákhoz? Egyes rákbetegek széklete lenne a kulcsa bizonyos rákos megbetegedések gyógyításának?

Az elmúlt években egyre több kutató foglalkozott a rákbetegek székletének vizsgálatával, amelynek célja az adott beteg mikrobiom változásainak feltérképezése és a megfelelő terápia kialakítása volt. A pontos mechanizmusa ennek még vitatott, de feltehetően azzal függ össze, hogy a bélbaktériumok befolyással vannak az ún. “veleszületett” immunitásunkra.

Bélbaktérium

A bélmikrobiom magába foglalja a gyomor-béltraktusban élő mikroorganizmusok teljes körét. A jelen kutatás azonban arra enged következtetni, hogy a bélben élő mikrobák talán nem is haszontalan „lézengők”. Sokkal inkább kritikus módon segíthetnek a beteg szervezetnek, hogyan reagáljon az „immun területi gátlók” -nak (immun checkpoint inhibitors) nevezett új gyógyszerekre, amelyek segítenek az immunsejteknek a tumor sejtek felismerésében és bekebelezésében.

Mint melanomára specializálódott onkológusnak – mondja Catherine Duff a non-profit széklet-transzplantációs alapítvány vezetője (USA, Indiana, Carmel) – célom, hogy az előrehaladott rákos megbetegedésben szenvedők kezeléshez új utakat, új megközelítést keressek. Itt különösen azokra a betegekre gondolok, akiknek szervezetében a rák nem reagál az egyébként erős immunterápiákra. Így kezdtük el azt vizsgálni, vajon egyes mikróbák képesek-e növelni az immun területi gátlók hatékonyságát és egyedülálló klinikai kísérletet folytattunk annak tesztelésére, hogy a bélmikrobiom képes-e ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazását hatékonyan befolyásolni melanómás betegek esetében.

Régóta tudjuk, hogy bár az immunrendszer képes „meglátni” a rákos sejteket, elpusztítani azonban nem tudja azokat, mivel a rákos sejtek elbújnak az immunsejtek elől, kikerülve a szervezet természetes immunreakcióját. A rákos sejtek túlzott mértékben termelnek proteineket, mint pl. PD-L1 –t, amelyet felszínükön mutogatnak, hogy elkerüljék az immun felismerést. A rákos sejtek a PD-L1 proteint főként az immunsejtek „elaltatására” használják.
A PD-1 és PD-L1 inhibitorok blokkolják a ráksejten lévő PD-L1 és a szervezet immunsejtjein lévő PD-1 receptor közötti interakciót. Ennek révén ismeri fel és pusztítja el az immunrendszer a ráksejteket.

Olyan újfajta gyógyszereket sikerült kifejleszteni mint az ún. PD-1 és CTLA-4 gátlók, amelyek a szervezet természetes immunrendszerének segítenek a rák mint idegen „lény” felismerésében, és ily módon a T-sejtek özönét zúdítják a rákos sejtek felismerésére és elpusztítására.

A „jó mikrobiom” hozzávetőlegesen 100 milliardnyi baktériumot foglal magába, ami számbelileg felülmúlja az emberi testben lévő összes sejtet és egy olyan ökoszisztémát alkot, amely meghatározza a „gazda”, azaz az egyén működését, táplálkozását, anyagcseréjét és immunitását.

Ma már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, amely alapján teljes képet kaphatunk a bélflóránk mikrobiális összetételéről, lehetőséget adva a korrekcióra és a gyógyulásra.

 

The Conversation

2018 Juli.30.