Az Alzheimer-kór a szájban kezdődhet?

Diavitas Életmód Program logó
2019 február 01. Diavitas Magazin

 

 

A demencia a világon az ötödik legtöbb halállal végződő betegség, amely az elöregedett népességet sújtja. Az Alzheimer-kór ezeknek az eseteknek mintegy 70% -át teszi ki, azonban mindeddig nem ismerték a kórokozóját. Az az állapot, amely a memória és a kognitív képességek és funkciók fokozatos elvesztését eredményezi, általában több mint egy évtized alatt fejlődik ki.

Évtizedek óta tartó eredménytelen kutatás és csalódottság után új irányt vett az Alzheimer-kór elleni küzdelem. Meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy ezt a rejtélyes állapotot egy ínybetegséggel összefüggésbe hozható baktérium okozza. Ezzel lehetővé válhat hatékony kezelése akár egy „egyszerű” vakcinán keresztül.

A betegség során az agyban kétfajta fehérje, az amiloid és a tau halmozódik fel.  A betegség legkorábbi mutatójaként a kognitív funkciók beszűkülésével jelentkezik. 1984 óta az a hipotézis tartja magát, hogy az állapotot a fehérjék, különösen az amiloidok hibás szabályozása okozza, amely az agyban úgynevezett plakkokat képez.

Egy közelmúltban lefolytatott vizsgálat eredményeként Bryce Vissel, a Sydney-i Műszaki Egyetem kutatója arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő adat arra vonatkozóan, hogy az „amiloid milyen szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában”.

2016-ban a kutatók felfedezték, hogy az amiloid a baktériumok elleni védekezésben játszik szerepet. Megállapították, hogy ez a fehérje antimikrobiális vegyületként hat, amely megöli a káros baktériumokat. Alzheimer-kóros, ún. Alzheimer-fehérjét termelő kísérleti egerek agyába baktériumokat injektáltak, a baktérium sejtek köré egyetlen éjszaka alatt alakultak ki a plakkok.  

Nem volt világos, hogy a baktériumok okozzák-e a betegséget, vagy csak egyszerűen képesek  bejutni az Alzheimer-kór által károsított agyba. Számos kutatócsoport munkájának eredményeként megtalálták a Porphyromonas Gingivalis baktériumot, mely egyéb betegégek mellett az Alzheimer-kór ismert kockázati tényezője. Egyértelműen sikerült megállapítaniuk, hogy a P. gingivalis baktérium az Alzheimer-kór által érintett agyterületekre bejutva gyulladást okoz. Rámutattak arra is, hogy az ínyfertőzések súlyosbítják  Alzheimer-kóros egerek tüneteit, az egészséges egerekben pedig Alzheimer-szerű agyi gyulladást, idegi károsodást és amiloid plakkokat idézhetnek elő – számol be róla Debora MacKenzie a Newscientist folyóiratában.

A párhuzamos kutatások során két olyan toxikus enzimet találtak, amelyeket a P. gingivalis baktérium az emberi szövetek táplálására használ fel. A gingipineknek, olyan fehérjéket lebontó enzimek, melyek az agyszövetben számos, a kognitív képességek hanyatlását eredményező folyamatot idéznek elő. „Ez az első jelentés, amely P. gingivalis DNS-ét mutatja ki az emberi agyban, a társult gingipinek jelenlétét a plakkokkal együtt” – mondja Sim Singhrao, a brit Lancashire-i Egyetem kutatója, akinek csapata először állapította meg a P. gingivalis, az ínygyulladás és az Alzheimer-kór összefüggéseit.  Casey Lynch és társai az Alzheimer-kórban nem szenvedő emberek agyi mintáit vizsgálva néhánynál alacsony szintű P. gingivalis és fehérje felhalmozódást mutatott ki. Ma már tudjuk, hogy az amiloid- és a tau-fehérjék az agyban 10 vagy 20 évig halmozódhat fel az Alzheimer-kór kezdete előtt. Ez azt mutatja, hogy a P. gingivalis nem kerül az agyba az Alzheimer-kór következtében, azonban annak okozója lehet.

Amikor a kutatócsoport P. gingivalis-os ínybetegséggel fertőzte meg a kísérleti egereket, az agyi fertőzéshez, amiloid és tau-fehérje termeléshez és neurális károsodáshoz vezetett az Alzheimer-kór által érintett területeken és az idegekben. Ez ok-okozati összefüggést sugall, állítja Lynch. Nem tudjuk, hogy a P. gingivalis baktérium bejut-e az agyba. Az íny pereme alá rakódott külső anyagok, mint fogkő, ételmaradékok, “gyulladt zsebeket” képezhetnek, amelyekben a baktériumok felszaporodhatnak és toxinokat szabadíthatnak föl. Ez krónikus fogínysorvadáshoz és fogvesztéshez vezethet.

 

Néhány tanulmány kimutatta, hogy a hiányos fogazattal rendelkező emberek nagy valószínűséggel szenvednek demenciában.. A P. gingivalis által okozott gyulladás és a toxinok károsíthatják a száj nyálkahártyáját, ami lehetővé teszi, hogy a szájban élő  baktériumok bejussanak a véráramba, majd más szervekbe. A száj átmeneti károsodása étkezés vagy a fogmosás következtében a száj-baktériumok vérbe kerülését okozhatja – figyelmeztet Lynch.

Az ún. vér-agy-gát feladata, hogy megvédje az agyat a mikrobáktól, de P. gingivalis behatolhat a fehérvérsejtekbe valamint a vérereket bélelő sejtekbe és  kijátszva a védelmi rendszert évek alatt, sejtről sejtre terjed az agy felé.

 

NewScientist

2019 01.23.