A Klímaváltozás Súlyosbíthatja az Autoimmun Betegségeket és a Mikrobióta Diszbiózist

Diavitas Életmód Program logó
2020 augusztus 26. Diavitas Magazin

Ha a klímaváltozásra gondolunk, leginkább a természetre gyakorolt negatív hatása jut eszünkbe. Valószínűleg már sokszor hallottuk, hogy a globális felmelegedés tengerszint emelkedést és szélsőséges időjárási viszonyokat okozhat a következő évtizedekben. Ugyanakkor egy frissen publikált kutatásban arról olvashatunk, hogy mindez milyen hatással lehet egészségünkre a közeljövőben.

Az allergiák, főleg a légzőszervi betegségek, mint például az asztma, az egyik fő egészségügyi probléma, amelynek súlyosbodása várható a klímaváltozás eredményeképp. Ezeket az allergiás megbetegedéseket leggyakrabban a levegőben lévő pollenek okozzák. Már az elmúlt években is kimutatható volt, hogy a pollenidőszak hosszabb, mint korábban, és az intenzitása is növekedett. Ennek az egyik lehetséges oka a megnövekedett szén-dioxid szint a levegőben, ami a folyamatosan növekvő ipari termelés és közlekedés miatt alakult ki. Sok pollentermelő növény előnyben részesíti az ilyen környezetet, ennek eredményeként például a parlagfű mennyisége már most is emelkedett, de a következő 30 évben becslések szerint akár négyszeresére nőhet.

A biológiai sokféleség csökkenése, főleg az erdőirtások miatt, az allergiákon kívül sok más egészségügyi problémát okozhat. Általában a kivágott fák helyét olyan növények veszik át, amelyek túl tudják élni a szélsőséges környezeti hatásokat, ezek általában gyomok és pollentermelő növények. Ez szerepet játszik az előbb említett probléma kialakulásában és elmélyülésében, és az egyik oka lehet az allergiás betegségek emelkedett előfordulásának.

A biológiai sokféleség hiánya és elvesztése az emberek egészségére is kihathat, de vajon hogyan?

A válasz az emésztőrendszerünkben élő baktériumokban keresendő. Az emberi mikrobióta több ezer baktériumfajból áll és ezek szerepe igen sokrétű. Annak érdekében, hogy a fenn tudja tartani létfontosságú szerepét, a mikrobióta összetételének egyensúlyban kell maradnia, amihez elengedhetetlen az egészséges és változatos táplálkozás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás és a rendszeres testmozgás. A környezetben a biológiai sokféleség csökkenése a táplálék alapanyagok termelésére is kihat, ami hatással van az emberek által fogyasztott élelmiszerek összetételére, és ezáltal befolyásolhatja a mikróbióta egyensúlyát. Mindezek mellett a természetes környezetünkben megtalálható baktériumok sokaságának is szerepe van a mikrobióta összetételének kialakulásában. Így például, ha a természetben bizonyos baktériumfajok mennyisége visszaszorul, az emberek a mindennapi életükben nem kerülnek kapcsolatba ezzel a baktériumfajtákkal, így azok nem jutnak be a szervezetünkbe, jóllehet az jótékony hatású baktériumok esetén nagyon fontos lenne. Ez azért is veszélyes, mert ma még a mikrobióta egészséges összetételének nyomonkövetése nem része a rutin diagnosztikai eljárásoknak, és emiatt nehéz felismerni, hogy ez okozza az egészségügyi problémákat.

A mikrobiótának igen sokrétű szerepe van, amelyek közül a legfontosabbak az emésztés támogatása, az immunrendszer kontrollálása, valamint az idegrendszer egészséges működésének fenntartása. Az egészséges mikrobióta összetetelének megváltozása, a baktérium diszbiózis sok egészségügyi problémához vezethet. Például a kettes típusú cukorbetegség, az elhízás és a gyulladásos bélbetegség kialakulásának hátterében bizonyítottan szerepet játszik a mikrobióta egyensúlyának felborulása. Az immunrendszer működése szintén sérülhet diszbiózis hatására, például kialakulhatnak autoimmun vagy allergiás megbetegedések. A mikrobióta és az idegrendszer kapcsolata igen összetett, de ma már bizonyított tény, hogy a bélben kialakuló diszbiózis növeli bizonyos neurológiai betegségek kialakulásának esélyét. Ilyen például a Parkinson kór, az autizmus vagy a sclerosis multiplex. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a diszbiózis azonnal az előbb említett betegségek kialakulásához vezet, mivel azok kialakulásának hátterében sokkal több tényező áll, mint a genetikai változatosság, környezeti tényezők, stb., csupán annyit jelent, hogy megnöveli az esélyét egyes megbetegedések kialakulásának.

Természetesen a jövőben bekövetkező eseményeket csak prediktálni tudjuk, de tudományos evidenciák alapján úgy tűnik, hogy a fent bemutatott változások megvalósulásának az esélye nagy. Az, hogy az éghajlatváltozásnak hatása lehet egészségünkre is, tovább hangsúlyozza a klímaváltozás megelőzésének fontosságát. Az emberi testnek hihetetlen adaptációs képességei vannak, de ez az alkalmazkodási folyamat nemzedékeken át alakul ki, ezzel ellentétben mai feltételezések szerint az éghajlatváltozás ennél sokkal gyorsabban fogja megváltoztatni a környezetünket. Ez is rámutat az egyéni felelősségre a tudatos táplálkozás, az egészséges életforma kialakítása során.

Forrás: https://www.mdpi.com/1660-4601/17/13/4814